Szajla

Szajla Község Heves megye Észak- nyugati részén, a Mátra hegység alatt, a Tarna völgyében, Pétervásárától 12 km-re fekvő település.

Részben dombos vidéken fekszik, jelenlegi lakossága 673 fő.
A település belterülete: 61 ha, külterülete  810 ha.
A község két településrészből áll / Ó-falu és Újtelep /

Település története

Nevét először 1322-ben említi egy okleveles forrás  Zayla névalakban.
1389-ben a Siroki vár tartozéka volt. 1552-ben elpusztul a falu.1564-ben kezd újból benépesülni.1570-ben Országh Borbála férje, enyingi Török Ferenc szerzett rá adományt, majd Nyáry Pál birtokába jutott. Eger elestét követően elhagyottá vált,de a XVII.sz. elején ujjáépült, majd mint Sirok várának tartozékát, Vámossy alispán vette bérbe. Szajla átvészelte a felszabadító háborúk súlyos időszakát.

Szajla- pusztát 1741-ben népesítették be újból a Nógrád megyéből ideköltözött Gyetvai, Tóth , Juhász, Zvara , Mátyás, Zubák, Csisz nevű családok. Az új telepesek között szlovákok is voltak, akik a Vályi féle lexikon szerint 1799-ig elmagyarosodtak.

Községi pecsét címer alakja 1753-ban : kalász, csoroszlya, ekevas, körirata: Szajla pecsit 1753.

Látnivalók

A község határában kunhalmokat találtak, majd a pilinyi kultúrához tartozó késő bronzkori urnatemetőt  tártak itt fel.
Az Ó-szajlai településrészen a falu templomát Orczi József földesúr által adományozott telken, a szajlaiak saját erejükből építették 1803- 1806-ig, Deák János György pásztói kőműves terve alapján. Titulusa Szent Kereszt felmagasztalása. A templom dombon álló egyhajós későbarokk, torony nélküli templom.

Ezen a  településrészen található még a Cartographia által kiadott Mátra turista térképen is feltüntetett Nagy halom / Attila sírja domb /.

Az Önkormányzat kirándulóhelyként kezeli ezt a helyet, hiszen a helyi legenda szerint Attilát, a hunok fejedelmét az akkori temetkezési szokások alapján akár ide is temethették. A legenda emlékére az önkormányzat kétévente juliusban Falunapot tart.

Az Ujtelepen található a Polgármesteri Hivatal, Közösségi Ház, Napköziotthonos Óvoda, és a 2001 milleneumi év tiszteletére elkészített  emlékpark, amely jelenleg ünnepségek, megemlékezések megtartására ad lehetőséget.
Az Önkormányzat a milleneumi év tiszteletére 2001 évben elkészíttette a község címerét és zászlaját.

A településen fellelhetők a palóc motívumok.

A település csodálatos környezetben fekszik, a Borzsa tetőtől szinte beláthatóak a környező települések.
A településünkre kirándulóknak a helyi látnivalókon kívül több lehetőségük van, hiszen közelünkben megtalálható a horgászásra alkalmas Búzásvölgyi –tó, a salvus gyógyvizéről híres Bükkszék, a Parádi Cifraistálló,a történelmi múltra visszatekintő Siroki vár , a Mátra hegység, valamint a barokk stílusban épült Eger város.

Településünkön az infrastruktúra kiépített, kivétel a szennyvízcsatorna hálózat, ami a közeljövőben megoldásra vár.
A palóc néphagyomány megőrzésére „ Pünkösdirózsa” néven Hagyományőrző csoport működik, ahol a farsang, a Péter-Pál naphoz kötődő szokások, a szüreti mulatság, a karácsonyi Betlehemezés az ő jóvoltukból a mai napig jól ismert a faluban.

Közösségi Ház működik kulturális programokkal, ezen belül még  Ifjusági klub és konditerem áll rendelkezésre.
A helyi Labdarúgó Sportegyesület kéthetente tart meccset a hazai pályán.
Oravecz Imre szajlai születésű költőnk 2003. évben március 15-e alkalmából vehette át a Kossuth- díjat a Magyar Köztársaság Elnökétől költői és műfordítói életművéért.
A világjárás évtizedei után az elmúlt években végleg hazaköltöző költő műveiben maradandó emléket állít a táj emberi és lelki kapcsolatának.

Az Önkormányzat ünnepi megemlékezéseket tart a jeles ünnepekre, szeptember végén szüreti felvonulást és kétévente Falunapot rendez.
Falusi vendéglátás:

• Oláh Lászlóné Szajla, Orgona utca 7. férőhely 5 ágy
• Suszterics Gyuláné Szajla, Kossuth ut 28. férőhely 6 ágy

Elérhetőség: Polgármesteri Hivatal:
3334 Szajla, Kertész utca 2. T / F: 36 / 361-141, 561-046
kor3334@axelero.hu,  szajlaph@t-online.hu
www.szajla.hu